Osztrák sajtóértesülések szerint öt magyar állampolgár – többek között egy Disznó álnévre hallgató személy - 13 millió eurónak megfelelő kenőpénzt fogadott el 2001-ben Alfons Mensdorff-Pouillytól, a BAE Systems brit fegyvergyártó cég volt tanácsadójától a Gripen néven ismertté vált korrupciós ügyletben. A dolog aktualitását az adja, hogy a nemesi családból származó „Ali gróf” december 12-én áll Ausztriában pénzmosás és hamis tanúzás vádjával bíróság elé. Kik azok a magyar állampolgárok, akiket a gróf megkent és akik a nemzetbiztonsági érdekekkel szemben foglaltak állást?

A különféle legendák által övezett Gripen-ügylet 2001-ben köttetett meg, aminek következtében teljesen érthetetlen módon egy új légvédelmi flotta beszerzése mellett döntött a nemzetbiztonsági kabinet (amikor jogilag a kormány volt jogosult a témában dönteni). Hiába rendelkezett akkoriban Magyarország - az orosz államadósságért cserébe kapott – olyan MiG-29-es vadászrepülőgép-flottával, ami megfelelt a kor szellemének és eleget tett a kihívásoknak, Orbán Viktor kormányfőnek ez nem felelt meg, ugyanis nem akart orosz haditechnikát látni Magyarországon.

Az akkori sajtóhírek szerint Orbán Viktor a nemzetbiztonsági kabinet 2001. szeptember 10-én megtartott ülése közben – miután szünetet kért és rövid konzultációt folytatott Pintér Sándorral, Matolcsy Györggyel és Varga Mihállyal - teljesen váratlan módon bejelentette a Gripen-üzlet megköttetését. Az amerikai F-16-osokról szóló ajánlat a miniszterelnöki döntés következtében lekerült az asztalról. A független szakértők vélemény szerint a legkevésbé a svéd gépek beszerzése szolgálta a hazai érdekeket.

Tehát semmi nem indokolta 11 évvel ezelőtt a meglevő MiG-flotta modernizálását, még kevésbé annak lecserélését. Sőt, a nemzetbiztonsági érdekekkel való szembemenetel láthatóan intézményes formát öltött. Az akkori kabinet a rendszerváltást követő időszak legköltségesebb hadipari üzletét bonyolította le, az új légvédelmi flotta beszerzése több százmilliárdos tételt halmozott fel.

Talán egyszer a közvéleménynek is sikerül választ kapnia a kérdésre, hogy miért volt az üzletre oly égető módon szükség? Kinek és miért volt fontos (netán anyagilag előnyös?), hogy egy modern és megbízható légvédelmi flottát egy szakmailag igencsak kritizált változattal helyettesítsenek? Miután négy országban már vizsgálódik az ügyészség a Gripen-beszerzésekkel kapcsolatban, feltételezhetjük, hogy Magyarországon sem zajlott le minden a legtörvényesebb úton.

Az első Orbán-kormány idején a politikai döntéshozatal hasonló módon működött, mint a kétharmados hétköznapokban. A centralizált hatalomnak köszönhetően a témában döntést hozók száma erősen beszűkült. A profil szerint a Disznó álnév alatt rejtőzködő személy meggyőzése kulcsfontosságú pont volt az ügy szempontjából. A kulcsfontosságú szerepet betöltő személyek köre pedig egy focicsapat létszámát nem lépheti túl az Orbán-kormányokban...

Vadai Ágnes, a nemzetbiztonsági bizottság korábbi elnök asszonya egy tévéinterjúban elmondta, hogy olyan személyek is részt vettek a döntés meghozatalában, akiknek a kompetenciája egészen más területeket érintett. Ennek megfelelően nem elképzelhetetlen, hogy a feljebb említett személyek – akik az akkori és jelenlegi kormányfő legszűkebb érdekszférájának előkelő képviselői – szerepe nem másodlagos az üzletben.

A Polt Péter nevével fémjelzett ügyészségtől bátorság lenne lényeges eredményre számítani egy esetleges Gripen-vizsgálódás során, sokkal inkább reménykedhetünk a brit, cseh, osztrák és svéd ügyészségek függetlenségében, amelyek eleget akarnak tenni kötelességüknek.

Többek között azért, hogy hivatalosan is kiderüljön, hogy kicsoda a Disznó és kik a kiskondás társai.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.