Paradox helyzet állt elő az ellenzék számára az Alkotmánybíróság múlt heti döntése következtében, miután az elmeszelte a választási regisztrációt. A választási feliratkozásról való lemondást és a Fidesz szokatlanul békülékeny hangvételét az ellenzéki körökben nem megalapozatlan szkepticizmussal fogadták. Egyesek az előrehozott választások szelét vélik érezni, ami egyáltalán nem lenne meglepő lépés Orbán részéről. Egy korai választás kiírása ma lenullázná az ellenzéki erők egymáshoz való közeledését és még nagyobb hatalommal ruházná fel Orbánt és kormányát. Mit tehet az ellenzék, hogy ez ne így legyen?

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az országnak minél előbb kormányváltásra van szüksége, azonban a realitások talaján maradva – és az ellenzéki állapotokat figyelembe véve – ennek esélye ma még mindig nagyon csekély. Nem lehet nekiindulni a választásoknak darabokra tagolt ellenzékkel, mert a Fidesz által elfogadott választási törvény – és a kormánypárt által megrajzolt körzetek – egyértelműen feléje lejt. A jelenlegi ellenzéki pártok egyesével mind elvesznének, legtöbbjük még a parlamenti küszöböt sem tudná átugrani.

Már ezerszer leírták, de a lényeg: Ha nincs ellenzéki egység, Orbánt nehéz demokratikus módon eltávolítani.

Többek között ezért is üdvözlendő, hogy az oppozíció pártjai megtalálták azt a fonalat és hangot, amely rendszeresen asztalhoz ülteti őket, és amely konzultáció elvezetheti az ellenzék egészét a 2014-es választási szövetséghez. Hosszú és rögös út elé néznek a felek, de a célt sohasem téveszthetik maguk elől, azaz Orbán Viktor kormányának megdöntése és a ’89-es alkotmány visszaállítása.

Felvetül azonban a kérdés, hogy nem lesz-e hiába a nagy igyekezet? Elég lesz-e felkészülni 2014-re, vagy készen kell-e állni egy korábbi kihívásra is?

A Fidesz részéről természetesen tagadják az előrehozott választások lehetőségét, de ez nem jelent semmit. Orbánék kiszámíthatatlanok és az ő esetükben semmit nem bízhatunk a véletlenre. Ha a miniszterelnök úgy ítéli meg, akkor a Parlament akár már holnap kimondja feloszlását és attól kezdve „kilencven napon belül” (Alaptörvény, 3. cikk (6)) urna elé járulhatnak a magyar választók, ami derült égből villámcsapásként sújtana le mindenfajta ellenzéki szervezkedésre. A választási regisztrációt eltörlő AB-határozat tehát azért teszi paradoxonná a helyzetet az ellenzék számára, ugyanis egyfelől Orbán és a Fidesz minél előbbi eltávolításáért dolgoznak, mégis előnyösebb lenne számára szervezkedési és választástechnikai szempontból kivárni a 2014-es dátumot.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.